Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TT 424 353

2008.10.04

Kép  

        Körbejárva a mozdonyt rá kellett döbbennem hogy még mennyi változtatást kell eszközölnöm az idáig elkészült modellen.

        Át kell helyeznem a járdákat a hosszkazánon, magasabbra, a konyha ablakait újra kell szabnom fénykép után, mert a jellegrajz alapján készült ablakok nem adták vissza az igazi hatást. A fenti képtől eltérően már a füstszekrényajtó sokkal élethűbb lett. A főkeretből is új készül mert a régit sikeresen elrontottam, no meg a munka során derült ki hogy kicsit módosítani kell rajta ami viszont új alkatrész kíván. A régi túl sok alkatrészből áll és vastag is. Az új már a vékonyabb sztirol lapból készül ésszerűbb kialakítással. Értem ezalatt azt hogy a főkeretet alulról le kell zárni egy lappal hogy a kerekek kiszerelhetőek legyenek. A lezáró lapka vastagságát le kell vonni a főkeret magasságából alulról hogy az élethűség megmaradjon.

A hosszkazán egy régi faxgép papírtekercsének tartójából készült. Az átmérője pont jó a mozdonyhoz. A henger két egymásba dugható részből áll. Az egyiknek a végén egy kisebb átmérőjü rész van ami a másik felébe csúszik bele. Ezt a részét a hengernek meghagytam és egy ugyan ilyen részt még hozzá ragasztottam, mert egyedül rövid lett volna. A már összeragasztott részek hosszából levágtam , így értem el a jó méretet. A keskenyebb résznek még az átmérőjével is volt gond mert túl nagy volt a különbség a kazán és a füstszekrény között. Ezt a különbséget úgy tüntettem el hogy a füstszekrény részt egy nagyon vékony átlátszó műanyag fóliával ragasztottam körbe.  Azért tettem így mert a 424-s mozdony hosszkazánja is a füstszekrény felé lépcsősen csökken egy picit, viszont az általam hasznát hengeren ez a különbség már túlzottan nagy volt. Az állókazánt kicsit egyszerűbb volt összehozni a hosszkazánnal. A hosszkazán másik végén az állókazán hosszával megegyező hosszúságban a henger végétől mérve elfeleztem  hengert. Ehhez a félhenger rész mindkét széléhez ragasztottam az állókazánnak kivágott műanyag lapokat. A két lap közé beszabtam még egy lapot ami az állókazán elülső része lett. Az állókazán ilyen kialakítását azért tettem így mert akkor még nem tudtam hogy hol lesz a motor elhelyezve és esetleg ide és a konyhába akár el is férhetne egy. Végül is nem itt lesz a motor, de súlyokat tudok ide rakni. 

        A BTTB-s BR23 -as kerekeit akarom a mozdony alá tenni mert a küllőszám és a futófelület átmérője megfelelő. Viszont a nyomkarima túl nagy, egyrészt azért, mert ha mérethelyesen akarom elhelyezni a kerekeket egymástól akkor két kerék nyomkarimája egymásba ér. Ezért le kell köszörülni 0,5mm-t a nyomkarimából. Ennek ellenére is minimálisan csalnom kell a tengelytávolságon a biztos üzem érdekében.

        A kerekek meghajtását úgy tervezem hogy a motort a szerkocsiban helyezem el és kardántengely segítségével viszem át a hajtást a mozdonyban lévő csigakerékre,  ami a mozdony összes kapcsolt kerékpárját hajtja. A mozdony ívbeállásával még vannak nyitott kérdések de szeretném ha a legkisebb ívben is simán tudna közlekedni. Első gondolatom szerint a kapcsolt kerekek közül a két középsőnek még le is véknyítom a nyomkarimáját. A főkeretet olyan szélesre szerkesztem hogy megfelelő tengelyirányú játékot engedjen a kerekek számára. A főkeretbe a furatokat a tengelyek részére  nagy pontossággal kell befúrni hogy eggyik kerék se a levegőbe lógjon. Ezt úgy oldom meg hogy a furat pontos helyének meghatározása után, egy acéltűvel bepontozom a furat helyét, majd lépcsőzetesen kifúrom a kellő méretre, először 0,8mm fúróval kezdve. A főkeretbe lévő többi furat modellezése teljesen fölösleges, hiszen úgyse látszik belőle semmi, ráadásul csak gyengítené. Nagyon fontos még a kerekek síkba futása ezért nagy odafigyelést igényel a főkeret két oldalának összeragasztása, ráadásul még a csigakerék áttételt is bele építem, ezért kifejezetten masszívnak kell lennie. Persze mindezt teszem úgy, hogy a mozdony valósághoz a legközelebb álljon. Tehát a szabad átlátást a kazán és a főkeret között biztosítani kell.

        A gőzhengereket 3db. egymásra ragasztott műanyag lappból reszeltem, csiszoltam ki. Furatokat helyeztem el rajtuk a dugattyúk számára, aztán felragasztottam a helyükre. A továbbiakban majd később foglalkozom velük.

        A BTTB BR86-os mozdony futó kerekeit teszem a 424-es forgóvázába. Nem a legjobb választás, de sajnos csak ilyen van. A forgóváz számára a keret elfordulása mellett egy kis oldalirányú szabad mozgást engedek. Ezzel segítve a mozdony futását. A forgóváznak a lehető legkisebb terhet kell viselnie a mozdony súlyából, hogy a tapadóerők a hajtott kerekre essenek, a legjobb vontatási tulajdonságok elérése miatt. A motor szerkocsiba helyezésének ez is az eggyik oka, mert akkor a hosszkazán teljes hosszába lehet súlyokat rakni, másrészt nem éktelenkedik a motor a konyhába.

 

         Az áramfelvételbe a lehetőség szerint a szerkocsi kerekeit is bevonnám.  A BR56 mozdony szerkocsijának kerekei erre alkalmasak. A mozdony hajtott kerekei is be lesznek vonva az áramfelvételbe. Hasonló megoldásra gondolok mint a BR81-ben van. Próbáim szerint működik a dolog , ráadásul nem is látszik belőle sok minden és az összképet sem rontja. A mozdonyról a feszültséget a motorhoz, a mozdonyt és a szerkocsit összekapcsoló rudazaton keresztül oldanám meg hogy minél kevesebb vezeték látszódjon.

      A mozdony elejére a Br86 keresztgerendáját szereltem fel. Kissé át kellett alakítani és így megfelelő lett. Azon gondolkodom hogy világítást hogyan lehetne bele varázsolni, mert a BTTB-s megoldás nem tetszik. A szerkocsiban nincs gond hiszen ott nem különállóak a lámpák.  

Kép

Kép

Kép

Kép

 

 

 

Folyt. köv.

 

A mappában található képek előnézete


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ugrabug@gmail.com

(Dataline, 2014.10.28 17:34)

Kedves Vasútmodellező!
Úgy látom ennek a cikknek is hiányzik a folytatása, vagy befejezése. Nagyon sajnálom, mert erősen érdekelnének a további gyakorlati lépések és a végkifejlet. Hogyan néz ki a modell teljesen elkészülve? Mik a futtatási tapasztalatok? Stb. Stb.