Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Üdvözök mindenkit a honlapon.

Ezen a honlapon a Kép  modellvasutam építését szeretném bemutatni.

A "TT" egy rövidítés, ami az angol "table top" szavakból ered. Ez egy építési nagyság, ami azt jelenti hogy az eredeti vasút 1:120 méretarányban van lekicsinyítve. Vagyis pl. a Magyarországon lévő normál nyomtávolságú vasút 1435mm annak a TT építési nagyságú megfelelője a 12mm. A keskeny nyomközű vasút 760mm nyomtávolságú, az TT-ben 6mm-nek felel meg. Kép

       Véleményem szerint ez az a építési nagyság amiben a járműveket még jól ki lehet dolgozni, viszont a mérete miatt a vasútüzemre is marad elég hely. Gondoljunk csak bele hogy egy ugyanolyan pályaudvar mekkora lehet H0-ban és TT-ben. Ha viszont a H0-ás pályaudvar asztalára építünk egy           TT-s pályaudvart  majdnem dupla olyan hosszan tudjuk lefektetni a vágányokat csupán a méretarány különbségekből adódóan. Egy szó mint száz a H0-ban csodálatosan lehet építkezni viszont sokkal helyigényesebb ami fontos szempont lehet. Kép Annak akinek van bőven helye a vasútüzemre vagy a járművek legjobb kidolgozottsága a fontos, annak a H0-t tudom ajánlani. Annak aki viszont a járművekkel szemben képes a kompromisszumokra és számít neki a vasútüzem élethűbb le utánzása, nem bővelkedik helyben annak tudnám ajánlani a TT méretet. Persze van még az N és a Z építési nagyság. Nagyon szép dolgokat láttam már ezekbe a méretekbe, vannak is modelljeim N méretarányban, viszont nincs jelentős méretbeli különbség a TT és az N között. Kép           

         Egyrészről azért választottam a TT méretet, mert gyerekkoromra emlékeztet másrészről N-ben a keskeny nyomközű vasút építése már nagyon bajos lenne, bár már TT-ben sem egyszerű. 

        Elsősorban a III.- VI. korszak modelljeit gyűjtöm, de természetesen nem vetem meg a többi korszakba való járműveket sem. A terepaszatal építésben elsősorban a vidéki mellékvonali vasutat részesítem előnyben és a keskeny nyomközű vasút vonalakat. Ezen feltételek alapján terveztem meg terepasztalomat is. Tehát kanyargós pálya, kis mellékvonali mozdonyok, kocsik, állomások, falvak, vidéki hangulat. 

Kép

  

     A hátránya ennek a méretaránynak hogy nincs annyira elterjedve mint a H0. Bármit is szeretnénk beszerezni modellvasutunkhoz nagyobb keresgélést igényel mint más méretarányban, vagy esetleg be sem lehet szerezni. A 80-as években ugyan a BTTB ontotta magából a sok modellhibával küszködő modelleket és egyeduralkodó is volt kishazánkban. Magyar vonatkozásban még rosszabb volt a helyzet. A NOHAB-on egy személykocsin, egy poggyászkocsin és néhány teherkocsin kívül nem is volt más. A modellezőnek sokszor a saját ügyességére támaszkodva, önmagának kellett megépítenie a kívánt modellt vagy egy gyári modellből átalakítnia. Talán így már lehetett magyar témjú vasutat üzemeltetni.   Kép

   Mára azért változott kicsit a helyzet, ismét fellendelülőben van a TT modellpaletta. A BTTB-s modelleket ma már Tillig néven lehet megvásárolni sőt ez a cég már teljesen új modellekkel is előrukkolt. pl. M62. Gyárt még TT méretben a ROCO, a PIKO és a Fleischman is. Kisszériában nagyon szép magyar modellekkel is találkozhatunk, bár elég drágák.

 A sínrendszer is változott. Végre van profil sín is. A sínek jó minőségűek betonaljakkal illetve fatalpfákkal is léteznek, sőt már van a TT kedvelők számára flexi is, amivel tulajdonképpen bármilyen vonalvezetés megvalósítaható. A kitérők és keresztezések is sokat javultak minőségben és élethűségben. Ma már a terepasztal építést nagyban megkönnyítik a különböző terepasztal tervező programok, melyek segítségével, még egy szál sín lefektetése nélkül  megtekinthetjük, körbejárhatjuk a megálmodott terepasztalt. 

A villanymozdonyok élethű működtetéséhez szükséges a felső vezeték rendszer kiépítése, ami nem egyszerű feladat, mert a pontosság az alapja. Cserébe viszont még analóg rendszer esetében is változatosabb villamos kapcsolásokra nyílik lehetőség ezáltal változatosabb vonatforgalomra.  Tapasztatalatom nincs ezzel területtel kapcsolatban.

A keskeny nyomközű vasutak terén, ugyan már láttam képeket nagyon szép terepasztalokról természetesen német vonatkozásban. A magyar témával foglakozó keskenynyoközű vasutak modellezőjének bizony tudomásul kell vennie hogy a járműveit nem tudja megvásárolni, azokat magának kell megépítenie. A MARKLIN "Z"-s sínrendszerét ugyan lehet használni, de mivel annak a talpfalétra kiosztása a normál nyomtávolságú vasúthoz van igazítva ezért az sokkal sűrűbb mint amilyen szükséges lenne. A vasútmodellezőnek sok kompromisszumot kell kötnie, ezért ennyi szerintem még belefér. Na meg ha megnézem a hazai kisvasutak vágányhálózatát, hát örüljünk ha a sínek kilátszódnak a földből, és ezt lemodellezve nem is lesz zavaró a sűrű talpfalétra kiosztás.

Van viszont egy hazai modellező akitől jómagam is kedvet kaptam a TT méretarányú kisvasutak modellezésére. Munkájának kicsiny szeletkéje a kiállítások menüpont alatt is megtekeinthetőek. 

Annak aki saját maga szeretné megépíteni a járművét, csak annyit tanácsolok hogy kitartás, pontosság és mindent bele. Ne keseredjen el ha elsőre nem úgy sikerül mint ahogy szeretné. Senki nem kezdi profin az elején. Minél több gépet épít meg annál jobban ráérez majd a fogásokra. Egyre jobb és szebb gépeket fog építeni. Saját tapasztalatom, hogy bár már elég sok járművet építettem mégsem tudtam  még egyiknél sem azt a minőséget produkálni mint amilyet valójában szerettem volna. Talán azért mert a legnagyobb kirtikusom, saját magam vagyok. Emiatt is döntöttem úgy hogy az Mk48 dieselmozdonyt több példányban is elkészítem és meglátom majd hogy mennyit fejlődtem. Na persze annyi előnye még van a dolognak, hogy a tervezett TTe-s asztalra több mozdonyt tudok feltenni ami persze mind az én munkám. 

A TTe-s asztallal olyan terveim vannak hogy vágányzaton kívül csak saját készítésű járművek és épületek legyenek. Úgy érzem így lehet csak igazán az én művem az egész.    

 

Kép

 Kép

 Kép

 Egy szép terepasztal megépítése előtt meg kell tervezni a pálya jellegét. Értem ezalatt azt hogy milyen vasútüzemet szeretnénk viszontlátni. Mellékvonali vagy fővonali vasút. Hegyvidéki vagy síkvidéki. Érdemes továbbá a terepasztalt korszakban hozzáilleszteni a rajta futtatni kívánt járművekhez. Például az V. korszakos Taurus mellé nem illik a szénrakodó, mint ahogy nemigen lehet gőzössel vontatott IC vonatot sem látni. Az viszont elképzelhető hogy egy öreg fűtőházba beáll egy modern dieselmozdony, ugyanis ilyen épületek még ma is léteznek.

Azt is érdemes megfontolni hogy csak gőz és diesel üzemű terepasztalt építünk vagy villamos vasutat is szeretnénk létesíteni. A villanymozdonyos üzem modellezését kezdő modellezőknek nem tanácsolnám mert nagy pontossággal kell a felső vezetéket kifeszíteni a tér mind a három síkjában.

Az is megfontolandó, hogy milyen terepasztalt szeretnénk építeni. Különálló asztalt vagy szabványos modulrendszerűt. Egy valós helyszín leképezését vagy teljesen a fantázia szülötte  környéket. A valóságos helyszín leképezésekor igyekezni kell a méretek arányos kicsinyítésére mert torzulhat a látvány a valósághoz képest. Persze kompromisszumokra ebben az esetben is van lehetőség. Ezt mindenkinek maga kell hogy eldöntse. A fantázia szülötte asztal készítésekor tényleg csak a fantázia szab határt elképzeléseinknek. Nem árt ebben az estben is odafigyelni a korszakokra. Hiszen egy gőzüzemű vasút mellé nem igazán illik bele, mondjuk egy Plaza, Vagy egy ötödik korszakos vasút modellezésekor már nem illenek oda az indóházak, széndaruk. Körfűtőházak ellenben előfordulnak de a gőzösök  csak nosztalgiaüzemben léteznek.

A pálya jellegét tekintve lehet mellék vagy fővonal, esetleg ipari létesítmény. A fővnalon esetek nagy részében két sínpár fut egymás mellett és lehetőleg a kapható legnagyobb sugarú ívet kell beszerezni vagy még nagyobb sugarú íveket szerkeszteni flexibilis sínrendszerből. Azért van erre szükség ugyanis a valóságot véve alapul, a fővonlalakon is minél nagyobb sugarú ívet szerkesztenek. Ezeken a vonalakon általában a hosszú 4 tengelyes kocsikból álló szerelvények nagy sebességgel közlekednek, egyértelmű a nagy sugarú évek használata. Ellenkező esetben vagy kis sebességgel közlekedtetjük a szerelvényeket, vagy kidőlnek a kanyarban. A lehetőségeinknek csak a helyszűke szabhat határt. A fentiekben elmondottak alapján inkább javasolnám mellékvonali pálya építését, mert ritka az olyan modellező akinek nem probléma a helyhiány. 

A mellékvonali pályából is tudunk igazán hangulatos asztalt építeni, sőt. Viszont ezekre a pályákra is rátévedhet pl. egy nagy dieselmozdony hosszú szerelvénnyel annak ellenére hogy a motorkocsik és a kisebb mozdonyok a jellemzőek. A pálya vonalvezetése kanyargósabb mint fővonalon, az ívek sugara is kisebb lehet. Tehát sokkal élethűbben modellezhető. Helyigénye is lényegesen kisebb. Hártánya hogy a lefektett pálya hossza rövidebb lesz. Az ipari vasútüzem modellezésekor alkalmazhatjuk a legkisebb sugarú pályát, ezért kis  tolató dieselmozdonyokat vagy tender gőzmodonyokat használjunk. Az ilyen terepasztalokon igen érdekes tolatásokra nyílik lehetőségünk. 

Továbbá el kell még dönteni a pálya jellegét is, síkvidék, vagy hegyvidéki pályát szeretnénk kialakítani.

A vasútmodellezők két nagy részre oszthatóak. Vannak akik a vasútüzemre fektetnek nagy hangsúlyt és vannak akik a minél élethűbb környezet megvalósítására törekednek. Talán az utóbbiak vannak többségben. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Aloe; MVE kiállítás

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

úri

(Berlik Nándor, 2013.04.06 17:12)

nagyon profi a modellvasutad.szeretnék kérni egy kis segitséget.szeretném megszerkeszteni magyarország vasutvonalát számitógépre mert sajnos az én terepasztalom nincs meg.tudtok esetleg segíteni?emailom:nandi1@t-email.hu.

Tószeg út 19

(Kolokai Norbert, 2011.12.30 12:55)

fantasztikus

bobi0902@freemail.hu

(Sebők Imre, 2011.10.01 20:41)

Kedves Kolléga!Gratulálok a szépen kidolgozott,precíz munkához
és további sok örömet és szórakozást kivánok hozzá.Valamikor régen
én is TT Bahn-ban utaztam,de az én terepasztalom primitívebb volt,
mert nem a terepre,hanem a pályára koncentráltam.Három trafóval,
fázisfordítással,félautomata jelzőrendszerrel(szinkronban a váltókkal)
dolgoztam.De jó volt.Aztán jött egy lakáscsere,plusz két gyerek és
nem maradt helye a terepasztalnak.Ennyi.A mai fölfordult,pénztelen
világban sem lehet könnyű egy ilyen játékot fenntartani,finanszírozni,N
de azért Glück auf és minden jót kívánok,Sebők.

cyberkutya@vipmail.hu

(czibere lászló, 2008.12.05 15:35)

Hello!
Hol lehet mk-48 mozdonyt vásárolni,egyáltalán gyártja-e valamelyik cég, vagy csak otthon lehet megcsinálni?